Moldvai hangszeres...
EZ A KIADVÁNY MÁR NINCS KERESKEDELMI FORGALOMBAN!
Furulyásoknak, hegedűsöknek, kobzosoknak
Bevezetés
A Moldvai hangszeres dallamok című könyv az 1996-ban megjelentetett „Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és énekek” című kötet folytatása, illetve kibővített változata. Nemcsak a furulyán játszott dallamokat bővítettük, hanem új, hegedűn játszott dallamokat is közlünk kötetünkben. Emellett írunk a kobozról, mint a moldvai táncok kísérő hangszeréről, s közöljük a rajta megszólaltatható akkordfogásokat kezdők és haladók részére. Egy újabb részben összefoglaljuk a moldvai táncok sajátos jegyeit.
Mivel egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a moldvai csángók zenéje és táncai iránt, – mely jól érzékelhető a moldvai zenét játszó zenekarok táncházaiban, a Budapesten évenként megrendezett Csángó Bálokon, a Táncháztalálkozókon, és a népi hangszereken tanulók körében – fontosnak tartjuk e kötet közreadását.
A moldvai hangszeres felvételek száma évről-évre nő, számos új variánst sikerül hangszalagra rögzíteni. Ebből a bőséges anyagból állítottuk össze a kötet anyagát. A mintegy száz dallam kottapéldájának közreadásával szeretnénk hozzájárulni a moldvai zenei dialektus hangszeres zenei anyagának minél szélesebb körben való ismertté tételéhez.
A példatár dalanyagáról
A kötet példatárának jelentős részét az 1992-1997 között gyűjtött dallamok alkotják, melyek adatközlői a nálunk már jól ismert klézsei furulyások, Legedi László István és Hodorog András. A hegedűs felvételeket Fehér Mártontól (Külsőrekecsin) és Mandache Auréltól (Gísteni) gyűjtöttük 1994-ben és 1999-ben.
A példatárban szerepeltetünk régebben – 1977-ben – felvett táncdallamokat is az Egyházaskozárra és Vaskútra áttelepült csángó furulyásoktól; Gusa Páltól, Csobán Györgytől, Máris Györgytől, Tálász Andrástól a Forrófalván élő Balogh Antaltól és a nemrégiben elhunyt klézsei Legedi László Andrástól.
A kötet tánczene-anyagát kiegészítettük rubato előadású hangszeres dallamokkal, valamint újabb gyűjtésű énekes dallamokkal. A dallamokat nevük szerint csoportosítottuk, így egy-egy dallamtípus több adatközlő variánsával egymás mellé került. Ezzel szeretnénk lehetőséget nyújtani az egyszerűbb összehasonlításhoz.
A moldvai magyar folklór jellemzője, hogy bőségesen veszi át, olvasztja magába a délkelet-európai hatásokat. Ezen hatások szintéziseként alakulhatott ki a jelenlegi moldvai hangszeres tánczene stílusa, melyben a számos balkáni vonáson túl nyugat-európai hatások nyomai is fellelhetőek.
Táncdallamaik illetve táncaik elnevezése esetenként román, vagy románból magyarosított, ami a románsággal való hosszú együttélés következménye. A gyűjtemény a teljesség igénye nélkül kíván betekintési lehetőséget nyújtani a Kárpátokon túli csángó¬magyarok dalaiba és hangszeres zenéjébe. A kötet változatos, különleges dallamokat tartalmaz, amelyeknek nagy része egy viszonylag szűk moldvai területről, Bakó megyéből való.
A dallamok sokszínűsége, a más magyar területekről nem ismert dallamtípusok is alátámasztják Bartók Bélának a kelet-európai népzenéről írott megállapítását, mely szerint „...az egyes népek népzenéi között való szakadatlan kölcsönhatás az egész területen ritka gazdagságú dallamvilágot alakított ki, melyben a primitív archaikusoktól a klasszikus formációkig a történelemben állandóan újuló emberi élet csap hangokba...”
Az Óbudai Népzenei Iskola jegyzete második, bővített kiadás (belső használatra)
Budapest, 2000.
A szerző kiadása © Balogh Sándor, 2000.
A kötet megjelenését támogatta: „A Népzeneoktatásért Alapítvány” és az Óbudai Népzenei Iskola
Kottagrafika: Gelencsér Ágnes
Tipográfia, borító fotó: Bolya Mátyás
Belső fotók: Bolya István, Bolya Mátyás, Draskóczy Lídia, Nagy Miklós, Benkő András
Ez a termék jelenleg nem kapható
Csatolt galériák
Vissza a listához », főoldalhoz »